„Most elmesélem az én igaz történetem, hol egy sima, hol egy fordított hazugsággal, mert az élet gyakran már csak ilyen. A történetet anyáról, apáról és persze rólam, és még arról a rengeteg mindenkiről, akikkel gyerekkoromban találkoztam. A boldog és boldogtalan pillanatokat, a táncokat, a hazugságokat, a nevetéseket, a sírásokat, az utazásokat, az adóembert, a Piszkot, Kisasszonyt, a tanárnénit, Svent, az emberrablást és a bujkálást, anya ruháit, bolondos táncait és az alkohol iránti szenvedélyét, a felfortyanásait és a szép mosolyait. Egyszóval mindent! Remélem, nem hagyok ki semmit…”